Szakmai hírek

Tények a nőkről és a kardiovaszkuláris kutatásokról

A nemi különbségekkel és kardiovaszkuláris betegségekkel kapcsolatban számos sürgős probléma merül fel. Alább a "Riadó a nők szívéért" (Red Alert for Women's Hearts) jelentés legfontosabb adatait közöljük, amelyek különös jelentőséggel bírnak azon szervezetek számára, amelyek szeretnék e problémákra irányítani a figyelmet, akár a nagyközönség, akár az egészségügyi szakemberek körében.

Nőkön végzett tudományos kutatások

• Annak ellenére, hogy kardiovaszkuláris klinikai vizsgálatokban részt vevő nők száma és aránya növekszik, a nők továbbra is alulreprezentáltak, különösen a koleszterinszint csökkentő terápia, ischaemiás szívbetegség és szívelégtelenség szakterületén, ami befolyásolhatja az alcsoportok eredményeinek elemzését
• A klinikai vizsgálatok és a kardiovaszkuláris betegségek metaelemzései nem jelzik, hogy a beavatkozások szignifikánsan kevésbé hatékonyak lennének a nőkben a férfiakhoz képest, bár a vizsgálatok 50%-a nem elemezte az eredményeket nemekre bontva. Egyes terápiák esetén arra utaló jelek is vannak, hogy azok nőkben hatékonyabbak, mint férfiakban, például a reszinkronizációs kezelés szívelégtelenség esetén, vagy a trombolízis ischaemiás stroke-ot követően.

Kardiovaszkuláris kockázatok nőkben

• A kardiovaszkuláris betegségek a nők morbiditásának és mortalitásának leggyakoribb okai a világ nagy részén, nagyobb mértékben, mint a csontritkulás és a rák együtt véve.
• A kardiovaszkuláris kockázati tényezők azonosítása és kontrollja alkotja egy preventív stratégia kialakításának az alapját. Sajnos a nők a férfiaknál kisebb valószínűséggel ismerik fel a kockázati tényezőket, és vesznek részt szűrőprogramokon.

Dohányzás

• A kardiovaszkuláris betegségek okozta halálozás magasabb a dohányzó nők körében, mint a dohányzó férfiak között, még más kockázati tényezők figyelembevétele esetén is. Kimutatták, hogy a nők gyorsabban metabolizálják a nikotint a férfiaknál, különösen, ha fogamzásgátló tablettát szednek. A dohányzás és a fogamzásgátló tabletták szinergikus hatással vannak a kardiovaszkuláris betegségek kockázatára.

Magas vérnyomás

• A vizsgálatok nem mutatnak jelentős különbséget a férfiak és a nők között (kivéve a terhesség során, lásd alább)

Diabétesz és metabolikus szindróma

• A diabéteszes nők körében, függetlenül a menopauzás állapottól, 4-6-szor magasabb a koszorúér-betegség kialakulásának a kockázata, míg a diabéteszes férfiak esetén a kockázat csak 2-3-szor nagyobb.
• A diabéteszes nők kilátásai rosszabbak a szívinfarktus szempontjából, és magasabb az elhalálozás kockázata kardiovaszkuláris betegségek következtében, mint a diabéteszes férfiaknál.
• A metabolikus szindróma előfordulása mindkét nemnél növekszik, de különösen a fiatal nők körében nőtt meg, ahol ennek fő oka az elhízás.

Koleszterin

• A kardiovaszkuláris betegségek prevenciójára vonatkozó európai irányelvek statin kezelést javasolnak a férfiak és nők számára koszorúér- vagy cerebrovaszkuláris eseményt követően, és a primer prevencióban azon férfiak és nők számára, akiknek magas az LDL koleszterin szintje, vagy magas a kardiovaszkuláris betegségek kockázata, pl. diabétesz miatt.

Aszpirin

• Aszpirin a szekunder prevencióban: az aszpirin a koszorúér problémák és az összesített stroke előfordulás csökkenéséhez vezet, ugyanakkor nem szignifikáns növekedést okoz a vérzéses stroke előfordulásában. E hatások hasonlóak férfiakban és nőkben, és minden irányelv javasolja az aszpirin használatát ischaemiás szívbetegségben, cerebrovaszkuláris betegségben vagy perifériás artériás betegségben szenvedő betegeknél.
• A tünetmentes személyek primer prevenciója terén további kutatás szükséges.

Ischaemiás szívbetegség

• Mivel a koszorúér-betegség a nőkben későbbi életkorban alakul ki, mint férfiakban, egy szívinfarktus tüneteit más betegségek elfedhetik. Ezenkívül nőkben gyakoribb a néma ischaemia és a fel nem ismert szívinfarktus előfordulása, mint férfiakban.
• Kimutatták, hogy egyes diagnosztikus tesztek és eljárások kevésbé pontosak nőkben, ezért előfordulhat, hogy az orvosok nem használják ezeket, ami egyes nőknél megakadályozza a koszorúér-betegség felismerését, és a diagnózis késése miatt súlyosabb következményekhez vezethet.
• Gyakori klinikai probléma nőknél, hogy a klinikai eredmények ischaemiára utalnak, de az angiográfia nem mutat ki obstruktív koszorúér-betegséget, és ezen esetekben fokozott a kardiovaszkuláris események előfordulásának kockázata a tünetmentes nőkhöz képest.
• A nőkön kisebb eséllyel végeznek nem-invazív teszteket és koszorúér-angiográfiát.
• A thrombocytagátló és statin terápiát jelentősen kevesebb nőnél alkalmazzák, mint ahány férfinál, mind a kezdeti értékelésnél, mind az azt követő 1 éves időszakon belül, még azon esetekben is, ahol a koszorúér-betegség meglétét igazolták.
• A felismert koszorúér-betegségben szenvedő nők kisebb valószínűséggel esnek át revaszkularizáción, mint a hasonló betegségben szenvedő férfiak, és kétszer akkora valószínűséggel haláloztak el, vagy estek át nem halálos kimenetelű szívinfarktuson az 1 éves utánkövetési időszak alatt, még az életkor, pitvari abnormalitás, a koszorúér-betegség súlyossága és a diabétesz figyelembevételével végzett korrekciók esetén is.

Koszorúér revaszkularizáció

• A perkután revaszkularizáció (PCI), továbbá az új antitrombotikus szerek használata kiegészítő terápiaként és a restenosis csökkentése a gyógyszerkibocsátó stentek használatával, férfiaknál és nőknél hasonló sikerességi arányt mutat.
• A nők a férfiakhoz képest kisebb arányban kapnak GP IIb/IIIa inhibitor kezelést; mindazonáltal számos vizsgálat jelentett több nemkívánatos mellékhatást nőkben, különösen azoknál, akiknél alacsonyabb a kockázat. A nőknél gyakoribb a vérzés a férfiakhoz képest, függetlenül attól, hogy kapnak-e GP IIb/IIIa inhibitor kezelést. Mivel a túlzott gyógyszeradagolás nőknél gyakrabban fordul elő, feltételezhető, hogy e nemhez kapcsolódó kockázati különbség a vérzés terén az esetek negyedében elkerülhető.

Szívelégtelenség

• Fiatalabb korban több férfi szenved szívelégtelenségben, de 75 éves kor felett ennek fordítottja igaz, a szívelégtelenség több nőt érint, különösen normális bal kamrai ejekció mellett. A várható élettartam növekedése miatt, amely a nőknél magasabb, mint a férfiaknál, a jövőben várhatóan növekedni fog a szívelégtelenségben szenvedő idősebb nők aránya.
• A szívelégtelenségben szenvedő nőket ritkábban vizsgálják ki és kezelik evidence based (tényekkel alátámasztott) gyógyszerekkel, még az életkor és a fontosabb klinikai jellemzők figyelembevételével végzett korrekciók esetén is.

Terhesség

• A korábban gesztációs hypertóniában szenvedő nők számára megnövekszik a kardiovaszkuláris betegségek kockázata életük későbbi szakaszában.
• A gesztációs diabéteszben szenvedő nők számára magasabb a 2. típusú diabétesz kialakulásának kockázata a normoglikémiás terhességen áteső nőkhöz képest.
• Az Európai Kardiológiai Társaság akut és krónikus szívelégtelenség diagnózisára és kezelésére vonatkozó 2008-as irányelvei tartalmaznak javaslatokat a terhességgel kapcsolatban, megállapítva, hogy ez az állapot a szívelégtelenség súlyosbodásához vezethet a vértérfogat és a perctérfogat növekedése, illetve az extravascularis folyadék mennyiségének jelentős növekedése révén. Fontos tényező az is, hogy számos szívelégtelenség kezelésére használt gyógyszer a terhesség során ellenjavallt.

Pitvarfibrilláció

• A pitvarfibrilláció hosszú távon a stroke, szívelégtelenség és általános halálozás fokozott kockázatával jár, különösen a nők között. Az Európai Kardiológiai Társaság pitvarfibrillációban szenvedő betegek kezelésére vonatkozó 2006-os irányelvei kitérnek a nemi különbségekre is. A dokumentum megállapítja, hogy a női nem kiegészítő kockázati tényező a stroke szempontjából, különösen a 75 évnél idősebb betegek esetén és antitrombotikus terápiát javasol aszpirinnel vagy egy K-vitamin antagonistával a tromboembólia megelőzése érdekében. Emellett a női nem kockázati tényező a paroxizmális pitvarfibrilláció és a gyógyszerek okozta kamrai arrythmia gyakori előfordulása szempontjából is.

Stroke

• A stroke-ok körülbelül 20%-a nem magyarázható a hagyományos kockázati tényezőkkel, és egyes elméletek szerint genetikai tényezők is szerepet játszhatnak. Az ischaemiás stroke örökölhetősége női vonalon nagyobb, mint férfi vonalon, függetlenül a hagyományos vaszkuláris kockázati tényezőktől.
• A nemi különbségek kimutathatók a stroke klinikai megnyilvánulásában és kimenetelében. A nők az akut fázisban jelentősen nagyobb mértékű mozgássérültséget szenvednek el a stroke-ot követő 3 - 6 hónapos időszakban, és 3,5-szer nagyobb eséllyel szorulnak intézeti kezelésre. Ezek az eredmények alátámasztják a nemi különbségek meglétét olyan adatok szempontjából, mint a stroke előfordulása, a stroke kockázata az élettartam során, az életkor az első stroke idején, stroke utáni mozgásképtelenség és intézeti kezelés szükségességének aránya.
• Kimutatták, hogy léteznek nemi különbségek az akut stroke klinikai kezelése terén is. Egy 7 európai országban végzett multicentrikus vizsgálat kimutatta, hogy akut cerebrovaszkuláris eseményt követően, nőkön szignifikánsan ritkábban végeztek agyi képalkotó vizsgálatot, Doppler-vizsgálatot, echokardiogram vagy angiográfiás vizsgálatot, mint a férfi betegeken. Ezenkívül, vannak arra vonatkozó bizonyítékok is, hogy a nők, különösen idősebb korban, kisebb eséllyel kapnak lipidszint csökkentő és antitrombotikus gyógyszereket a stroke szekunder prevenciója céljából.

Az ischaemiás stroke trombolitikus terápiája

• A trombolitikus terápia az egyetlen jóváhagyott beavatkozás akut ischaemiás stroke esetén. Egy metaelemzés kimutatta, hogy a nők esetén ez a terápia hatékonyabb, mint férfiak esetén. Mindazonáltal, a trombolitikus terápia fokozott hatékonysága ellenére, azon nők aránya, akik nem kapnak trombolitikus terápiát akut ischaemiás stroke-ot követően, magasabb, mint a férfiaké.
• A trombolitikus terápiát stroke-ot követően a tünetek jelentkezését követő 3-4,5 órában kell megkezdeni, mivel ezen időszak után a vérzések kockázata meghaladja a kezelés előnyeit. Azon nők aránya, akik eljutnak a kórházba ezen időszak alatt alacsonyabb, mint a férfiaké, és ez a megfigyelés részben megmagyarázhatja, hogy miért részesülnek a nők ritkábban trombolitikus terápiában.

JAVASLATOK

Tudatosság és prevenció

• Támogatni kell az olyan kezdeményezéseket, amelyek növelik a társadalmi tudatosságot azzal kapcsolatban, hogy a kardiovaszkuláris betegségek okozzák a legtöbb nő halálát, illetve azokat, amelyek elősegítik a kapcsolódó képzést és prevenciót.
• Több lehetőséget kell teremteni tudományos találkozókon, konferenciákon, műhelyekben, a nőkről és a CVD-ről, illetve a nőkről és CVD-ről szóló kutatási eredményekről szóló prezentációk bemutatására.

Kezelés és rehabilitáció

• Támogatni kell a nők kardiovaszkuláris betegségei kockázati tényezőinek, tüneteinek és kezelésének jobb megismerését célzó kezdeményezéseket.
• A tudományos útmutatóknak szisztematikusan foglalkozniuk kell a nemi különbségekkel; ha ezek nem relevánsak, az útmutatóknak ezt jelezniük kell, hogy az olvasók tájékozódjanak arról, hogy a szükséges ellenőrzésekre már sor került.

A női nemre specifikus kutatás

• A Szívalapítványoknak és Kardiológiai Társaságoknak együtt kell működnie az Európai intézményekkel, nemzeti egészségügyi hatóságokkal és szabályozó testületekkel, hogy elősegítsék a nemi különbségek tudományos kutatását a kardiovaszkuláris orvostudományban és a nők fokozott képviseletét a klinikai vizsgálatokban.

Nemre specifikus kutatás

• Szükség van rá, hogy multidiszciplináris vizsgálatok révén jobban feltárjuk a nemi különbségeket.

A kockázati tényezők kontrollja

• A jelenlegi trendek azt mutatják, hogy mindkét nem esetén nagy szükség van hatékonyabb élestílus-kezelésre.
• Speciális erőfeszítésekre van szükség a dohányzás megkezdésének megelőzését és a dohányzás abbahagyását célzó programok terén a fiatal nők körében.
• További ismeretekre van szükség az életstílus, táplálkozás, testmozgás és a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kapcsolata terén, elsősorban a menopauzát követően.

Diabétesz

• Tájékoztatni kell a különféle területen dolgozó egészségügyi szakembereket a diabéteszes nőkkel kapcsolatos speciális tényezőkről.

Ischaemiás szívbetegség, stroke, szívelégtelenség, pitvarfibrilláció

• A CVD az első számú halálok a nők körében, a stroke kockázata drasztikusan nő 75 éves kor felett. A várható élettartam növekedése miatt, amely nőkben magasabb, mint férfiakban, a jövőben várhatóan növekedni fog a szívelégtelenségben szenvedő idősebb nők aránya.
• A döntéshozóknak és az egészségügyi tervezőknek tisztában kell lenniük ezekkel a demográfiai tényezőkkel, hogy meghozhassák a szükséges intézkedéseket.

Terhesség

• Azon nőknek, akik a terhesség során magas vérnyomás problémáktól szenvednek, szigorú utánkövetésen kell részt venniük, hogy azonosítsák azokat, akiknél fennáll a magas vérnyomás későbbi kialakulásának kockázata.
• Fokozni kell a betegek és orvosok tudatosságát a 2. típusú diabétesz előfordulásával kapcsolatban a gesztációs diabéteszben szenvedő betegek körében. Ez lehetőséget teremtene olyan étkezési, életvitelbeli és gyógyszeres beavatkozások tesztelésére és alkalmazására, amelyek megelőzhetik vagy késleltethetik a 2. típusú diabétesz kialakulását az érintett nőkben.
• A szívelégtelenségben és más típusú CVD-ben szenvedő nőket arra kell bátorítani, hogy megbeszéljék a fogamzásgátlók használatát és a családtervezés módszereit orvosukkal, hogy a lehetséges kockázatok ismeretében tájékozott döntést hozhassanak.

A CVD klinikai kezelése

• A kutatások azt mutatják, hogy a CVD-ben szenvedő nők nem egyenlő mértékben jutnak hozzá egyes kezelésekhez. Kimutatták, hogy gyakran fordul elő a gyógyszerek túlzott mértékű adagolása nők számára, és hogy a nők a férfiaknál gyakrabban kerülnek túl későn kórházba a megfelelő kezelés időben történő megkezdéséhez.
• Azonosítani kell a CVD eseményeket követő kórházi kezeléshez való egyenlő hozzáférés problémáit, és meg kell oldani azokat.
• Lépéseket kell tenni a nemre specifikus kérdések szisztematikus bevezetése érdekében az egészségügyi szakemberek képzési anyagában általában, és különösen a kardiológusok esetén.

Tények és statisztikai adatok a nőkről és a kardiovaszkuláris betegségekről a klinikai vizsgálatok alapján

• A kardiovaszkuláris betegségek (CVD) klinikai formájában és kezelésükben egyaránt azonosítottak nemi különbségeket (a terápiás lehetőségek nem minden esetben egyformán hatékonyak és biztonságosak a férfiak és a nők számára).
• E különbségek megismerése segíthet a CVD klinikai kezelésében, és a jövőben egyes nemre specifikus diagnosztikai és terápiás stratégiák kidolgozásában.
• A nők a kardiovaszkuláris kutatásban alulreprezentáltak:
  
  
  • A 62 randomizált klinikai vizsgálatban, amelyet 2006-tól 2009 közepéig publikáltak, a 380 891 résztvevő közül csak 127 716 volt nő (33,5%)
  • A nők részvételi aránya az egyes vizsgálatokban 15 - 60% között mozog
  • 62 klinikai vizsgálatból csak 31 (50%) elemzi az eredményeket nemek alapján is
  
  
• Ez az alulreprezentáltság különösen szembeötlő a koleszterinszint csökkentő terápia, az ischaemiás szívbetegség és a szívelégtelenség kutatása terén.
• Ennek következményeként, számos gyógyszer biztonságosságát és hatékonyságát elsősorban férfiakból álló populációkon értékelték.
• A legtöbb klinikai vizsgálat és CVD metaelemzés nem jelzi az eredmények szignifikánsan alacsonyabb hatékonyságát nőkben, a férfiakhoz képest.
• Bár kitérnek a nemi különbségekre, a tudományos irányelvek általában nem tartalmaznak specifikus javaslatokat a nők körében történő megelőzéssel vagy kezeléssel kapcsolatban.
• Az USA és Európa felügyeleti hatóságai (az EMA 2005-ben kiadott egy dokumentumot a nemekkel kapcsolatos kérdésekről a klinikai vizsgálatokban) megpróbálták elősegíteni a nők nagyobb arányú részvételét a klinikai vizsgálatokban. A WHO is kiadott ilyen tárgyú dokumentumokat: pl. Nők, öregedés és egészség.

Javaslatok

• Támogatni kell az olyan klinikai vizsgálatokat, amelyekben jelentős arányban vesznek részt nők, hogy lehetővé tegyék a nemek alapján történő elemzést, különösen az ischaemiás szívbetegség, a koleszterinszint csökkentő terápia és a szívelégtelenség területén.
• A klinikai vizsgálatoknak szisztematikusan lehetővé kell tenniük az eredmények elemzését nemek alapján is.
• A klinikai vizsgálatok részvételi kritériumainak és utánkövetési időszakának lehetővé kell tennie a szívproblémák kockázatának kitett nők részvételét.
• Figyelembe kell venni a nők klinikai vizsgálatban való részvételének külső akadályait is, különösen az idősebb nők közlekedési problémáit az utánkövetési vizitekben való részvétel során.
• A tudományos útmutatóknak szisztematikusan foglalkozniuk kell a nemi különbségekkel; ha ezek nem relevánsak, az útmutatóknak ezt jelezniük kell, hogy az olvasók tájékozódjanak arról, hogy a szükséges ellenőrzésekre már sor került.
• Az Európai Unió felügyeleti hatóságainak javasoljuk, hogy szigorú szabályokat hozzanak a nők részvételéről a klinikai vizsgálatokban és a nemre specifikus szisztematikus elemzésről.
• A gyógyszerfejlesztésben alkalmazott nemre specifikus biomarkerekre vonatkozó sztenderdizált szabályokat meg kell állapítani, értékelni és minősíteni kell.

Tények a nőkről és a kardiovaszkuláris kutatásokról

• A kardiovaszkuláris betegségek (CVD) vezető halálok a nők körében, mivel a nők 54%-ának halálát okozza Európában.
• A nőknél általában 10 évvel később jelenik meg a CVD, mint a férfiaknál: a kockázat megnő a menopauzát követően, részben mivel a női nemi hormonok hiánya elősegítheti a magas vérnyomás, diabétesz, hiperlipidémia, centrális elhízás és a metabolikus szindróma kialakulását.
• A nők a kardiovaszkuláris kutatásban alulreprezentáltak:
  
  
  • A 62 randomizált klinikai vizsgálatban, amelyet 2006-tól 2009 közepéig publikáltak, a 380 891 résztvevő közül csak 127 716 volt nő (33,5%)
  • A nők részvételi aránya az egyes vizsgálatokban 15 - 60% között mozog
  • 62 klinikai vizsgálatból csak 31 (50%) elemzi az eredményeket nemek alapján is
  
  
• Ez az alulreprezentáltság különösen észrevehető az alábbi területeken:
  
  
  • koleszterinszint csökkentő terápia
  • ischaemiás szívbetegség
  • szívelégtelenség
  
  

Kockázatfelmérés

• A nők a férfiaknál kisebb valószínűséggel ismerik fel a kockázati tényezőket, és vesznek részt szűrőprogramokon. Emellett a jelenlegi kockázatbecslő rendszerek gyakran nem alkalmasak a 45 éves vagy idősebb, egészséges nők CVD kockázatainak pontos felmérésére.

Diabétesz

• A diabéteszes nők körében magasabb a koszorúér-betegségek és a stroke kialakulásának kockázata, rosszabb a prognózis szívinfarktust követően, és magasabb a CVD okozta elhalálozás, mint a férfiak esetén. Emellett, egyes hipoglikémiás szerek nemkívánatos mellékhatásainak is jobban ki vannak téve (törések kockázata).

Ischaemiás szívbetegség

• A CVD-n belül nemi különbségek mutatkoznak a CHD klinikai megnyilvánulásában: nőkben magasabb a néma ischaemia és a néma szívinfarktus előfordulása, még ha az angina előfordulása hasonló is.
• A felismert koszorúér-betegségben szenvedő nők kisebb valószínűséggel esnek át revaszkularizáción, mint a hasonló betegségben szenvedő férfiak, és kétszer akkora valószínűséggel haláloztak el, vagy estek át nem halálos kimenetelű szívinfarktuson az 1 éves utánkövetési időszak alatt, még az életkor, pitvari abnormalitás, a koszorúér-betegség súlyossága és a diabétesz figyelembevételével végzett korrekciók esetén is.
• A nőkön kisebb eséllyel végeznek terheléses EKG-tesztet és koszorúér-angiográfiát.
• Jelentős különbséget mutattak ki az akut koszorúér-szindrómák manifesztációjában, és a koszorúér-revaszkularizációs műtéteken áteső betegek között is. A műtét közbeni és utáni komplikációk kockázata, beleértve a koszorúér dissectiót és a perifériás helyi vérzést, magasabb nőkben, mint férfiakban.
• A nők ritkábban részesülnek kezelésben a férfiakhoz képest, különösen a PCI kezelés (24,4% férfiaknál - 22,9% nőknél), clopidrogel felírása (49% férfiaknál, 39% nőknél) és GP IIb/IIIa inhibitorok felírása terén (24,8% férfiaknál - 23,8% nőknél).

Szívelégtelenség

• Fiatalabb korban több férfi szenved szívelégtelenségben, de 75 éves kor felett ennek fordítottja igaz, a szívelégtelenség több nőt érint, különösen normális bal kamrai ejekciós frakció mellett.
• A várható élettartam növekedése miatt, amely a nőknél magasabb, mint a férfiaknál, a jövőben várhatóan növekedni fog a szívelégtelenségben szenvedő idősebb nők aránya.
• A szívelégtelenségben szenvedő nőket ritkábban vizsgálják ki és kezelik evidence based (tényekkel alátámasztott) gyógyszerekkel, még az életkor és a fontosabb klinikai jellemzők figyelembevételével végzett korrekciók esetén is.

Pitvarfibrilláció

• A pitvarfibrilláció hosszú távon a stroke, szívelégtelenség és általános halálozás fokozott kockázatával jár, különösen a nők között.
• Nőknél magasabb a gyógyszerek nemkívánatos mellékhatásainak kockázata, mint férfiaknál.

Nemi különbségek a stroke terén

• Kimutatható nemi különbségek léteznek a stroke klinikai előfordulása és kimenetele terén, pl. a stroke előfordulása, a stroke kockázata az élettartam során, életkor az első stroke idején, stroke utáni mozgásképtelenség és intézeti kezelés szükségességének aránya.
• A nők szignifikánsan idősebbek az első stroke idején, 85 éves életkor felett magasabb a stroke előfordulása, és minden életkorban magasabb a teljes élettartamra számított kockázat (lifetime risk).
• Léteznek nemi különbségek az akut stroke klinikai kezelése terén is: akut cerebrovaszkuláris eseményt követően nőkön szignifikánsan ritkábban végeznek agyi képalkotó vizsgálatot, Doppler-vizsgálatot, echokardiogram és angiográfiás vizsgálatot, mint a férfi betegeken.

JAVASLATOK

Elő kell segíteni a nemi különbségek tudományos kutatását a kardiovaszkuláris orvostudományban. Egyes alterületek külön figyelmet igényelnek a vizsgálatok szponzorai és a kutatócsoportok részéről:

Nemre specifikus kutatás

• Szükség van rá, hogy multidiszciplináris vizsgálatok révén jobban feltárjuk a nemi különbségeket.

Hormonpótló terápia (HRT)

• További kutatásra van szükség a hormonpótló terápia (HRT) terén a posztmenopauzás nők szimptómáinak enyhítésében, hogy precízen felmérhető legyen a CVD és a mellrák fokozott kockázata az alábbi tényezők alapján:
  • a populáció életkora
  • a terápia megkezdése és a menopauza között eltelt idő
  • terápia típusa és módszere
  • a terápia időtartama
  • az új szerek CVD hatásai
  • a hormonkészítmény típusa és eredete
  • etnikai különbségek a HRT alkalmazásában
  • fitoösztrogének
  • az új hormonkészítmények hatása

Szűrés és kockázatfelmérés

• Szükséges egy olyan kockázatfelmérő rendszer kidolgozásának és/vagy bevezetésének elősegítése, amely képes a CVD kockázatának pontos felmérésére a 40 év feletti egészséges nőkben, figyelembe véve olyan változókat, mint a diabétesz és a metabolikus szindróma jellegzetességei, és lehetővé teszi a meglévő kockázatok csökkentését.
• Kutatás a kardiovaszkuláris biomarkerek megállapítására a menopauza közelségében.

Diabétesz

• Fel kell tárni a nemi különbségek okait egyes hipoglikémiás szerek nemkívánatos mellékhatásai terén.
• Támogatni kell a 2. típusú diabétesz kialakulása kockázatának kutatását a terhesség alatti glikémiás elváltozásokat követően.

Túlsúlyosság és metabolikus szindróma

• Szükség van a túlsúlyosság és elhízás kialakulásának nemre specifikus patofiziológiájának kutatására minden életkorban.
• Szükség van a metabolikus szindróma nemre specifikus patofiziológiájának jobb ismeretét célzó kutatásokra.

Ischaemiás szívbetegségek

• Szükség van a stabil anginában és bizonyított koszorúér-betegségben szenvedő nőkben tapasztalható negatív prognózis okait feltáró kutatásokra, azaz miért alkalmaznak ritkábban nem-invazív tesztelést és koszorúér-angiográfiát, revaszkularizációt, vérrögképződés-gátló- és statin terápiát. Ez akár kétszer olyan gyakori elhalálozást és nem halálos kimenetelű szívinfarktust is okozhat a stabil angina kialakulását követő 1 évben a nők körében, mint a férfiak esetén.
• Támogatni kell a myocardialis ischemiára utaló tünetekben szenvedő, de obstruktív koszorúér-betegségben nem szenvedő nőkön végzett kutatást.
• Támogatni kell az akut koszorúér szindrómák esetén alkalmazott korai revaszkularizáció és az antitrombotikus terápia hosszú távú hatékonyságát és biztonságosságát feltáró kutatást nőkön.

Szívelégtelenség

• Támogatni kell a megőrzött bal kamrai funkció esetén jelentkező szívelégtelenségben (ami nőkben gyakoribb) alkalmazható terápiás beavatkozások hatékonyságának és biztonságosságának a kutatását.

Stroke

• Vizsgálni kell a stroke előfordulásában és a stroke-ot követő mozgássérültségben jelentkező nemi különbségeket, továbbá a nők alulkezeltségének okait trombolitikus terápiával, annak ellenére, hogy ez a férfiakhoz képest hatékonyabb.

Farmakoterápia nőkben

• A kardiovaszkuláris betegségekben alkalmazott, kialakult gyógyszerészeti eszköztár nemi különbségeinek jobban kell reprezentálnia a nőket.
• További információ és kutatás szükséges a nőkben jelentkező nemkívánatos mellékhatások terén.
• Sürgősen szükség van az új hormonkészítmények és azoknak a kardiovaszkuláris betegségekkel való kapcsolatának a kutatására.

Életstílus-kezelés

• További ismeretekre van szükség az életstílus, táplálkozás, testmozgás és a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kapcsolata terén, elsősorban a menopauzát követően.